Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
Az Erste Banknál idén tovább nőtt a digitálisan aktív ügyfelek száma, arányuk elérte a 67 százalékot. Az Erste digitális platformját, a George-ot 550 ezer ügyfél használja. A platform nemrég több új funkcióval is bővült: elérhetővé vált például a George-ból indított, azonosított ügyfélszolgálati hívás, és a bankkátyánkhoz tartozó PIN-kódot is bármikor, biztonságosan lehet ellenőrizni. Hamarosan elérhetővé válik George-ban a szelfis ügyfélazonosítás, és a képernyőt is meg lehet majd osztani a call centeres bankárral.
A digitális gazdaság bővülésével egyre többen kezdték el online intézni ügyeiket, a tapasztalatlan felhasználók tömegei pedig a csalók étvágyát is felkeltették, akik egyre kreatívabb módszerekkel és egyre szervezettebben vadásznak áldozataikra. Cikkünkben utánajártunk az elmúlt időszak legnépszerűbb csalási módszereinek, megmutatjuk, mire kell figyelni, ha nem akarunk áldozattá válni, és a csalóhálózatok sötét titkaira is kitérünk.
Az egy évvel korábbi szint felére esett a lakáshitelek új kihelyezése a bankoknál az MNB ma közzétett októberi adatai szerint, és több bankból is azt hallani, hogy ennél még „szárazabb” lett a november. Bár a piaci hozamkörnyezet indokolná, sok bank vonakodik ezért tovább emelni a hitelkamatain. A vállalati hitelezés a támogatott programoknak köszönhetően tovább dübörög, a lakossági betéteknél viszont ritkán látható tőkekivonás történt, és február óta csökkenő trendet mutatnak a banki megtakarítások.
Átfogó oktatási programot indított az ügyfelek digitális tudatosságának fejlesztése érdekében az MNB, a Magyar Bankszövetség, az NMHH, az NBSZ-NKI és az ORFK. A kommunikációs kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a lakossági és a kkv ügyfeleket érintő folyamatosan növekvő kiberkockázatokra.
22%-kal kevesebb lakástranzakció, 38%-kal kevesebb új lakáshitel, 16%-kal kevesebb személyi kölcsön, 32%-kal kevesebb babaváró hitel: íme az eddigi legcsúnyább idei hónap, szeptember mérlege a lakossági hitelezésben az egy évvel korábbihoz képest. Az MNB friss adatai szerint az elmúlt fél évben már a háztartások betétállománya is csak stagnál, feltehetően a megtakarítási képességet amortizáló magas infláció és a mindössze 2,7%-os banki átlagkamat miatt. A vállalatok is szenvednek a magas hitelkamatoktól, de náluk erősebb támaszt adnak a hitelpiacnak és a likvid tartalékoknak a támogatott és a devizahitelek.
Felújításra (31%), autóvásárlásra (23%) és tartós fogyasztási cikkre (22%) költik a legtöbben a felvett személyi kölcsön összegét a K&H Bank felmérése szerint.
Az indiai kormány felszólította a Google-t, hogy alaposabban ellenőrizze az alkalmazásboltjában megjelenő digitális hitelezési applikációkat - írja a Reuters.
Történetében először átlépte az 1200 milliárd forintot a magyar bankszektor személyi kölcsöneinek állománya, ez egyébként 10,4%-os éves növekedést jelent. Megnéztük, jelenleg mely banki termékek a piac zászlóshajói, már ami a hitelköltségeket illeti. Ahogy a lakáshiteleknél, úgy a személyi kölcsönöknél is óriási drágulást látunk, ami nem állt meg, ezért aki hitelt venne fel, érdemes ezt mielőbb meglépnie.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
„Jelzálogot tetettem a házamra, és elutazgattam, elbuliztam a kölcsönt, még most is törlesztem” – esztelenül hangzik, igaz? Pedig a kétezres években óriási volt a kereslet a nem lakáscélú, hanem szabadon felhasználható, de jelzálogfedezetű kölcsönök iránt Magyarországon: egykor 400-500 ezer adósnak volt ilyen tartozása. Az igazsághoz tartozik, hogy főleg devizában vették fel ezeket a hiteleket, a többség viszont értelmesebben költötte el a fentinél: például lakásfelújításra, autóvásárlásra használták fel a milliókat. Megnéztük, mi maradt az egykor oly népszerű szabad felhasználású jelzáloghitelekből.
A jegybanki elvárásokkal összhangban egyre több bank kínál hitelkonstrukciókat az ingatlanok energetikai korszerűsítésére; a pénzintézeteknek az MTI kérdésére küldött válaszaiból kiderül, hogy az OTP Banknak és az UniCredit Banknak van már ilyen célú hitele, a CIB Bank fontolgatja a termékpaletta bővítését ebbe az irányba, a K&H pedig augusztus elejétől vezetett be ilyen terméket.
Meredeken emelkednek a lakossági hitelkamatok, így drámaian nő a tétje a hiteldöntésünknek is abból a szempontból, hogy a leginkább megfelelő hiteltípust választjuk-e célunk megvalósításához. Felértékelődik például a kamattámogatások és a jelzálogfedezet szerepe. 10 millió forint előteremtéséhez a bankoknál elérhető ötféle hiteltípust vizsgáltuk meg alaposabban.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Behozták a lemaradásukat a személyi kölcsönök a lakáshitelekkel szemben, már ami a banki kamatemelések mértékét illeti. Januárban még közel 4 százalékponttal alacsonyabb THM-mel tudtak kölcsönhöz jutni a hitelfelvevők, mint most, vagyis a hathavi drágulás nagyjából akkora, mint amekkora a lakáshiteleknél egy év alatt ment végbe. A személyi kölcsönöknél ez nem jelent akkora arányú emelkedést a törlesztőrészletben, mint a lakáshiteleknél, a további drágulás viszont náluk is borítékolható.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Immár közel 40 ezer ügyfél kötött fogyasztóbarát személyi hitelszerződést (MSZH), az új értékesítések volumenének negyede ehhez a konstrukcióhoz kötődik. Az MSZH hiteldíja átlagosan 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egyéb piaci termékeknél, s az ügyfelek hosszabb futamidőre, nagyobb kölcsönösszeggel veszik igénybe. A jegybanki vizsgálatok szerint a fogyasztóbarát személyi hitelek döntő részét szabályosan, a pályázati kiírásnak megfelelően kínálják a bankok - közölte a felügyelet.
Új történelmi csúcsra, 145 milliárd forintra ugrott a lakáshitelek havi felvétele áprilisban az MNB friss adatai szerint. Az időközben kimerült Zöld Otthon Program elhúzódó hatásaként az új lakások aránya 47%-ra, a támogatott lakáshiteleké 52%-ra, a végig fix kamatozásúaké pedig 57%-ra ugrott az új kihelyezésekben, amire még nem nagyon volt példa. Az intő jelek azonban szaporodnak: a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben is megjelentek a lassulás bizonyítékai, és különösen a kkv-k esetében kérdéses a kedvezményes hitelprogramok jövője. A bankszektor a második félévben már a hiteldinamika visszaesésére számít.
Megosztottak a piaci szereplők annak kapcsán, mi vár a személyi hitelezésre 2022-ben: vannak, akik visszaesésre számítanak, mások szerint nem lesz jelentősebb megtorpanás. Portfolio Hitelezés 2022 konferenciáján a piaci szakértők beszélgettek a külföldön egyre gyorsabban felfutó BNPL-jelenségről, a személyi hitelek kamatszintjéről és a hitelkártyák jövőjéről is.
Lassul az új kihelyezések növekedése a lakossági hitelek piacán – mutatják az MNB friss adatai. 10-ből 4 lakáshitel az azóta a bankok által felfüggesztett Zöld Otthon Programból került ki márciusban, a piaci kamatozású lakáshiteleknél pedig már visszaesést láthatunk. A vállalati hitelpiac viszont még erős volt az év harmadik hónapjában – pedig sokasodnak előtte a kockázatok - és csodák csodájára megindult a betéti kamatok látványos emelkedése is, nemcsak a vállalatoknál, a lakosságnál is. A hitelpiac aktualitásairól részletesen szó lesz Hitelezés 2022 konferenciánkon, még nem késő regisztrálni!
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Elismerték azt, amit régóta tagadnak.
37 500 forintot jelent egy munkavállalóra nézve idén.
Nemzetbiztonsági okokra hivatkoznak.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
Eljött a kicsik ideje.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
